Üdvözlöm, Jó Napot!

Kertészként, 2004-ben végeztem a Károly Róbert Főiskolán, ahol agrármérnöki képesítést szereztem, átfogó képet kapva a növénytermesztésről, borászatról és kertészkedésről. Ez a weboldal többek között azoknak szól, akik szeretik a természetet, imádnak a kertjükben növényekkel foglalkozni, és szeretnének egy átfogó képet kapni arról, hogy mit, és mikor  érdemes az év folyamán termeszteni.

Természetes dolog, hogy mindenki szeret a friss levegőn lenni, hisz ekkor jobban érezzük magunkat, növekszik az oxigén-ellátásunk, ügyesebbek, vidámabbak vagyunk. Milyen jó kikapcsolódási lehetőséget jelenthet egy kisebb kirándulás a szabadba, egy játszótéri szaladgálás, vagy éppen a kertben eltöltött idő.

Akik már járatosak a kertészkedésben valószínűleg tudják azt, hogy nem mindig könnyű feladat a növényekkel való foglalatoskodás. Egyrészt az időjárás, másrészt a kártevők és kórokozók okozta kellemetlenségek miatt nem úgy alakulnak termesztési céljaink, ahogy azt mi szeretnénk.

Azoknak, akik még csak most kezdik a kertészkedést megismerni, szeretném bemutatni, hogy az év melyik szakaszában, mit és mikor érdemes vetni, ültetni, termeszteni.

Talán kezdjük azzal, hogy ha van egy kis földterületünk (kiskert, konyhakert), azt az ősz folyamán mindenképpen ássuk fel, vagy szántassuk meg, ugyanis így tavasszal könnyebb lesz a puha földet megművelni.

A télen átfagyott talaj márciusra felenged, és amint rá lehet menni, már meg is kezdhetjük a művelését, a terület előkészítését. Erre a célra leginkább egy kis, pár lóerős kerti (rotációs) kapa felel meg, mellyel könnyedén alakíthatunk ki laza és porózus talajt.

Akinek erre nincs lehetősége, az se csüggedjen, hisz egy kézi kapával, és gereblyével is kialakítható a felszín a vetéshez.

A szabadföldbe vetett magokat, a vetés megkezdése előtt beáztathatjuk, így nagyobb az esélye a kelésnek. Ha erre nincs lehetőség, vagy elmaradt, a vetés után mindenképp hengerezzük le a területet, ugyanis az így kialakított felső, tömörebb talajréteg nem engedi elpárologni a talajból felfelé párolgó vizet, és így a talaj ezen rétege megfelelő nedvesség-tartalmú marad a kelő mag számára.

A tavaszi időszakban még általában elég nedvesség található a talajban, hogy a kelő magvak fejlődésnek induljanak, és növekedjenek. Később viszont már pótolni kell a talaj vízkészletét, hogy a magvak csírázni tudjanak. Nagyobb gazdaságok ezért vagy úgy időzítik a vetést, hogy a csapadék leeste után 1-2 nappal vetnek, vagy pedig elvetik a magvakat, majd kelesztő öntözést alkalmaznak a területen.

A zöldségféléket a következőképpen csoportosíthatjuk:

1.) Gyökérzöldségek: sárgarépa, petrezselyem, cékla, retek, zeller.

2.) Hagymafélék: vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, metélőhagyma,  téli sarjadékhagyma.

3.) Káposztafélék: fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, karalábé, bimbóskel.

4.) Csucsorfélék: paradicsom, paprika, tojásgyümölcs.

5.) Hüvelyesek: bab, borsó.

6.) Levélzöldségek: saláta, spenót.

7.) Kabakosok: uborka, dinnye, tök.

A vetési idő alapján különbséget kell tenni a hidegtűrő és melegigényes zöldségfajták között. A következő oldalakon részletesen bemutatom, hogy a vetési idő tekintetében jómagam milyen vetési és ültetési időpontokat használok.

Remélem, hogy sokak számára hasznos információval szolgáltam, és egyre többen kapnak kedvet a kertészkedéshez, ami nagyszerű időtöltési, és kikapcsolódási lehetőség is egyben.

Oldal: BEMUTATKOZÁS
KERTÉSZKEDÉS TÉLEN-NYÁRON! - © 2008 - 2024 - hajra.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat